ISO14001

A vállalkozások működése nagyon sok féle módon hat a környezetünkre, amelyben élünk. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy ezekről a hatásokról információnk legyen, hogy szükség esetén időben tájékozódjunk a lehetséges veszélyekről, vagy éppen ellenkezőleg, a várható javuló tendenciákról.

Erre a célra alkották meg az ISO 14000 szabványcsaládot és alkalmazzák szerte a világon. A környezetirányítási rendszerek egyik nagy előnye és vonzóereje, hogy megtakarításokat eredményez viszonylag rövid távon is. Az erőforrások felhasználásának folyamatos és teljeskörű ellenőrzése hamar rámutat azokra a lehetőségekre, amelyekkel csökkenthető a felhasználás, és ezzel csökkenthetőek a költségek is.

Egy ilyen rendszer kialakítása és bevezetése részletes felmérést igényel, és sok tapasztalatot. A különböző környezeti tényezők meghatározása nem mindig egyszerű feladat.

Szükség van még az országban érvényben lévő környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozások alapos ismeretére is, mert ezeket a követelményeket is be kell építeni a rendszerbe.

Szerencsére mi már nagyon sok ilyen rendszer kialakításán túl vagyunk, hosszú ideje követjük a szabvány és a vonatkozó szabályozások fejlődését és rengeteg tapasztalatot halmoztunk fel az évek során. Ha segítségre van szüksége, hozzánk bátran fordulhat, mi biztosan tudunk segíteni.

Kérje árajánlatunkat vagy ingyenes felmérésünket!

Rögtön hangsúlyozzuk ki, EZ NEM CSAK a környezetirányítási rendszerben fontos, hanem minden egyes cégnek, akár működtet valamilyen irányítási rendszert akár nem!

Ez egy nagyon lényeges, sarkallatos pontja a cég működésének, hiszen alapvető fontosságú - a jogszabályokat be kell tartani. Mint tudjuk a jogszabály "nem ismerete" nem mentesít a megszegésük következményei alól.

Első lépésként össze kell gyűjteni azokat a jogszabályokat, amelyek - a társaság tevékenységének figyelembevételével - vonatkoznak ránk. Fontos, hogy az általános törvényeket (pl. munkavédelem) és a szakma specifikus (mondjuk építőipar esetében az építési naplóval foglalkozó) jogszabályokat egyaránt. Ha összeállítottuk a listát, akkor már csak az a feladat, hogy figyeljük a változásokat, vagy az új szabályozásokat, amelyek ránk vonatkoznak.

Erre több módszer is van, hiszen a kormányzati portálok rendszeresen közzé teszik az új, a módosuló illetve a hatályon kívül helyezett jogszabályokat egyaránt. De van egy sokkal egyszerűbb módszer. Az Anwalen "Prémium" szerződés - melyet az Anwalen Consulting kínál irányítási rendszerek karbantartására - tartalmaz egy ilyen szolgáltatást és rendszeresen megkapják az értesítést a jogszabályi változásokról, magyarázattal.

A következő lépés a jogszabály értelmezése, illetve annak megkerése, hogy módosulás esetén mi is volt az, ami változott. Nagyon figyelmesen kell átnézni, hogy mi változott, hiszen gyakran csak egy paragrafus, vagy extrém - de nem ritka - esetben csak egy szó változik. Ha ezt is kiderítettük még mindíg nincs vége. Fel kell jegyezni, hogy az erre a célra szolgáló listába, a módosulás (vagy életbe lépés) dátumát, valamint azt is, hogy ránk ez tartalmaz-e új előírást.

Most jön a lényeg, amiről sok cég megfeledkezik. Az illetékesek értesítése az új előírásokról, hiszen az kevés, ha csak figyeljük, a dolgozóknak tudniuk is kell róla, hiszen természetesen csak akkor tudják betartani, ha ismerik. Ennek érdekében már a lista összeállításakor is érdemes egy mezőt fenntartani arra, hogy melyik munkaköröket érinti a jogszabály és ha ez meg van, akkor már "csak" ki oktatni őket, vagy megváltoztatni az érintett folyamatokat szabályozó eljárásokat.

Tehát ezek azok amiket mindenképpen be kell tartani a témával kapcsolatban, de azért ne felejtsük el, hogy bár itt a jogszabályokról írtam, hasonlóan kell eljárni a szabványok és egyéb vállalt követelmények esetében is.

Most, hogy tisztáztuk, hogy "Mi a túró az a KIR" beszéljünk részletesebben a bevezetésről és annak előnyeiről.

Mint általában minden irányítási rendszer (ISO 14001) bevezetésénel a KIR-nél is az első lépés a jelenlegi helyzet felmérése. Fontos azonban, hogy itt a cégek tevékenységéhez kapcsolódó környezeti tényezőket és hatásokat mérjük fel. Már itt is nagyon érdekes dolgokat "tudhat meg" a vezetés a saját cégéről, hiszen nagyon részletes és elemző listát kapnak arról, hogy az egyes tevékenységeik hogyan hatnak a környezetre és MILYEN MÉRTÉKBEN.

Ez az egyik legfontosabb lépés, hiszen csak jó felmérés alapján lehet megfelelő intézkedéseket hozni, ami a környezet és a pénztárcánk megóvását egyaránt szolgálja. Érdemes megjegyezni, hogy itt egy nagyon részletes felmérést készítünk, az áram felhasználástól kezdve a tonerek felhasználásáig. Fontos, hogy természetesen mindezt számszerűsített módon, mérőszámok alapján tesszük.

Az ISO 14001 rendszer a későbbiekben működése által folyamatos képet ad a mérőszámokon keresztül a vállalat működéséhez felhasznált és az által kibocsátott anyagokól, hatásokról.

Hol is hagytuk abba, ja igen a tonereknél. Tehát azt követően, hogy felmértük a folyamataink környezeti hatásait, jön a nagy lépés. Ki kell dolgozni a hatások mérésének, ellenőrzésének módját. Ez miért jó? Egyszerű. Nyomon tudjuk követni azt, hogy a termelés arányos változásával, milyen mértékben változik az energia felhasználásunk és a környezeti terhelés. Na persze az sem mellékes, hogy ez segít időben észrevenni a "pocsékolást", illetve a környezeti terhelésünk csökkenésének megállását, illetve növekedését.

Nem kell azonban rögtön az esőerdők megóvására gondolni. Sokkal mindennapibb dolgokról - mint például a zajkibocsátás, a kenőanyag-felhasználás, energia felhasználás, vagy akár oxigén felhasználás - is szó lehet. Az ISO 14001 működtetésével egyszerre óvhatjuk a környezetet és pénzügyi helyzetünket, mert a rendszer által folyamatos ellenőrzést gyakorolhatunk cégünk folyamatai felett.

Innen folytatjuk majd tovább az értékelés elvégzésének módjával és vészhelyzetekre való felkészüléssel.

Üdvözlök mindenkit a környezetirányítási rendszerrel (ISO 14001) kapcsolatos cikksorozatunk következő, immár harmadik részénél. Most a környezeti teljesítésről/teljesítményről illetve az ehhez kapcsolódó mutatószámokról ejtenék néhány szót.

Környezeti teljesítmény: egy szervezet irányításának mérhető eredményei, a környezet tekintetében.

Ez - bár a viszonylag közérthető megfogalmazás kategóriába sorolom - érdekes módon a legkevésbé szabályozott egy cég életében, pedig ez(ek) akár jelentős anyagi ráfordítás nélkül is jellemzi(k) a környezeti tényezőink alakulását és hosszabb távon "pénz spórolást" és/vagy jelentős környezeti javulást hozhat.

Induljunk ki egy egyszerű példából: egy gép működése zajjal jár. Ennek a mérése munkavédelmi szempontból fontos, de környezeti teljesítmény mutatószámként is jelentős. Megmérjük és nagynak ítéljük, amit próbálunk csökkenteni zajvédő falak építésével és folyamatos karbantartással. Egy év múlva újra megmérjük és az átlagos zajszint 20%-al csökkent. Ez a 20% a környezeti teljesítmény mutatószáma. Azaz egy év alatt 20%-al csökkentettük a zajterhelését a környezetnek.

Nem kell messzire menni, bárki meg tudja tenni a magáét a környezet védelmében. Tegyük fel, egy iroda éves toner-felhasználása 24 darab, a papír felhasználás pedig pl. 5000 A4 lap. Ez a kiinduló érték. Mivel óvni akarjuk a környezetünket (és nem mellesleg a pénztárcánkat) bevezetjük, hogy abban az esetben ha a dokumentum jellege ezt megengedi, akkor a tinta takarékos nyomtatást használjuk, illetve intézkedéseket teszünk, hogy lehetőségek szerint mindkét oldalát használjuk a papírnak.

A következő évre láss csodát a toner felhasználás 20-ra a papír felhasználás pedig 3500-ra csökkent. Ezek az értékek szintén a teljesítmény mutatószámai.

Ime: megint arra jutottunk, hogy egy KIR (ISO 14001) rendszer bevezetésével a környezetet és az "erőforrásainkat" (pénzünket, alkalmazottainkat) is megóvjuk.

Ahogy ígértem most a felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre témakört boncolgatjuk egy kicsit.

Fontos megjegyezni, hogy itt nem a munkavédelmi szempontból értjük a vészhelyzeteket - az egy másik, jogszabályok által élesen behatárolt terület - ez ügyben ne habozz keresni munkavédelemben járatos kollégáinkat.

Kezdetnek szerintem most érdemes kicsit a szabványból idézni:

"...felismeri a környezetre esetleg hatással lévő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket, valamint eljárásokat ..."

Mit jelent ez? Azt, hogy eljárást kell minden olyan vészhelyzetre kidolgozni, amely bekövetkezése esetén a környezetet veszélyezteti.

Említsünk néhány példát: a rakodás során valamely hiba miatt olaj, kenőanyag ömlik ki a talajra; hatalmas esőzés szakad ránk, ami "elmossa" a céget és ez által az "ömlő víz" által összegyűjtött eszközök, anyagok a talajba kerülve a környezet károsodását okozhatják.

Szándékosan olyan példákat választottam, amelyek egymástól egy nagyon fontos dologban különöznek.

Az egyik egy emberi mulasztásból eredő káresemény, a másik pedig úgynevezett havária (olyan természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta hirtelen esemény (robbanás, közúti baleset stb.) amely a lakosságot és a környezetet veszélyeztető szükségállapot kialakulását eredményezi).

Mindkettőre fel kell készülni, de a kettő között nagy a különbség, és ezért külön is szokás kezelni a két dolgot.

Az első esetben általában egy felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre című eljárásban, munkautasításban szoktuk dokumentálni. A másik esetben havária tervet szokás kidolgozni azokra az esetekre, amikor "külső behatásra" történik meg a vészhelyzet. Ilyen lehet például egy vihar vagy egy villámcsapás.

Tehát arról van szó, hogy intézkedési terveket kell készíteni arra az esetre, hogy mit teszünk, ha beüt a "mennykő". Kinek mi a feladata, hogy kell azt elvégezni, és milyen erőforrások szükségesek ehhez. Ne felejtsük el azonban, hogy az első esetben arra is ki kell térni, hogy a bekövetkezés lehetőségét hogyan csökkentjük - erre a havária esetében már kevesebb esélyünk van.

Ugye milyen jó ez a környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001)?

Nem elég, hogy mint az előző részben utaltunk erre jelentős erőforrás spórolást (anyagit is) hozat, ráadásul még abban is segít, hogy elkerüljük a környezeti károkat és a bírságot. Az ilyen bírság pedig mindig túl sok, ráadásul a felelős pozícióban lévők a saját vagyonukkal is felelnek.

A felkészülés a vészhelyzetekre láthatóan igen fontos, még akkor is, ha nem egy környezetirányítási rendszer (ISO 14001) keretében szabályozzuk is, bár úgy mindenképpen sokkal egyszerűbb.