terv

Ahogy ígértem most a felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre témakört boncolgatjuk egy kicsit.

Fontos megjegyezni, hogy itt nem a munkavédelmi szempontból értjük a vészhelyzeteket - az egy másik, jogszabályok által élesen behatárolt terület - ez ügyben ne habozz keresni munkavédelemben járatos kollégáinkat.

Kezdetnek szerintem most érdemes kicsit a szabványból idézni:

"...felismeri a környezetre esetleg hatással lévő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket, valamint eljárásokat ..."

Mit jelent ez? Azt, hogy eljárást kell minden olyan vészhelyzetre kidolgozni, amely bekövetkezése esetén a környezetet veszélyezteti.

Említsünk néhány példát: a rakodás során valamely hiba miatt olaj, kenőanyag ömlik ki a talajra; hatalmas esőzés szakad ránk, ami "elmossa" a céget és ez által az "ömlő víz" által összegyűjtött eszközök, anyagok a talajba kerülve a környezet károsodását okozhatják.

Szándékosan olyan példákat választottam, amelyek egymástól egy nagyon fontos dologban különöznek.

Az egyik egy emberi mulasztásból eredő káresemény, a másik pedig úgynevezett havária (olyan természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta hirtelen esemény (robbanás, közúti baleset stb.) amely a lakosságot és a környezetet veszélyeztető szükségállapot kialakulását eredményezi).

Mindkettőre fel kell készülni, de a kettő között nagy a különbség, és ezért külön is szokás kezelni a két dolgot.

Az első esetben általában egy felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre című eljárásban, munkautasításban szoktuk dokumentálni. A másik esetben havária tervet szokás kidolgozni azokra az esetekre, amikor "külső behatásra" történik meg a vészhelyzet. Ilyen lehet például egy vihar vagy egy villámcsapás.

Tehát arról van szó, hogy intézkedési terveket kell készíteni arra az esetre, hogy mit teszünk, ha beüt a "mennykő". Kinek mi a feladata, hogy kell azt elvégezni, és milyen erőforrások szükségesek ehhez. Ne felejtsük el azonban, hogy az első esetben arra is ki kell térni, hogy a bekövetkezés lehetőségét hogyan csökkentjük - erre a havária esetében már kevesebb esélyünk van.

Ugye milyen jó ez a környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001)?

Nem elég, hogy mint az előző részben utaltunk erre jelentős erőforrás spórolást (anyagit is) hozat, ráadásul még abban is segít, hogy elkerüljük a környezeti károkat és a bírságot. Az ilyen bírság pedig mindig túl sok, ráadásul a felelős pozícióban lévők a saját vagyonukkal is felelnek.

A felkészülés a vészhelyzetekre láthatóan igen fontos, még akkor is, ha nem egy környezetirányítási rendszer (ISO 14001) keretében szabályozzuk is, bár úgy mindenképpen sokkal egyszerűbb.

Mi az a környezeti tényező? Ha elővesszük a szabványt a következőt látjuk:

"környezeti tényező valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel"

Mit jelent ez valójában? Például ilyen lehet a termelő gépek által kibocsátott zajhatás, amely a dolgozók egészségkárosodását okozhatja, illetve adott esetben a környezetben élőket zavrhatja. Ilyen lehet még pl. az energiafelhasználás, hiszen ezzel használjuk a környezet erőforrásait közvetve vagy közvetlenül.

Nagyon fontos az a szó, hogy kerüHET. Tehát arra is ki kell térni ami esetleg előfordulhat, azaz megtörténhet esetleg, hogy a gép, berendezés meghibásodása miatt, olaj kerül a környezetbe.

Fel kell mérni az inputokat és az outputokat és azt valamilyen módon súlyozni, és ha kockázatosnak minősül, akkor intézkedési tervet kell kidolgozni a megelőzésre, illetve a bekövetkezéskori teendőkre - felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre.

Csak az egyértelműség kedvéért: input: olaj; output: használt olaj és olajos rongy.

A következő alkalommal ennek következő lépését, a felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre előírást fogom taglalni, majd pedig egy jogszabály elemzése kerül majd kifejtésre.