mérőszám

Üdvözlök mindenkit a környezetirányítási rendszerrel (ISO 14001) kapcsolatos cikksorozatunk következő, immár harmadik részénél. Most a környezeti teljesítésről/teljesítményről illetve az ehhez kapcsolódó mutatószámokról ejtenék néhány szót.

Környezeti teljesítmény: egy szervezet irányításának mérhető eredményei, a környezet tekintetében.

Ez - bár a viszonylag közérthető megfogalmazás kategóriába sorolom - érdekes módon a legkevésbé szabályozott egy cég életében, pedig ez(ek) akár jelentős anyagi ráfordítás nélkül is jellemzi(k) a környezeti tényezőink alakulását és hosszabb távon "pénz spórolást" és/vagy jelentős környezeti javulást hozhat.

Induljunk ki egy egyszerű példából: egy gép működése zajjal jár. Ennek a mérése munkavédelmi szempontból fontos, de környezeti teljesítmény mutatószámként is jelentős. Megmérjük és nagynak ítéljük, amit próbálunk csökkenteni zajvédő falak építésével és folyamatos karbantartással. Egy év múlva újra megmérjük és az átlagos zajszint 20%-al csökkent. Ez a 20% a környezeti teljesítmény mutatószáma. Azaz egy év alatt 20%-al csökkentettük a zajterhelését a környezetnek.

Nem kell messzire menni, bárki meg tudja tenni a magáét a környezet védelmében. Tegyük fel, egy iroda éves toner-felhasználása 24 darab, a papír felhasználás pedig pl. 5000 A4 lap. Ez a kiinduló érték. Mivel óvni akarjuk a környezetünket (és nem mellesleg a pénztárcánkat) bevezetjük, hogy abban az esetben ha a dokumentum jellege ezt megengedi, akkor a tinta takarékos nyomtatást használjuk, illetve intézkedéseket teszünk, hogy lehetőségek szerint mindkét oldalát használjuk a papírnak.

A következő évre láss csodát a toner felhasználás 20-ra a papír felhasználás pedig 3500-ra csökkent. Ezek az értékek szintén a teljesítmény mutatószámai.

Ime: megint arra jutottunk, hogy egy KIR (ISO 14001) rendszer bevezetésével a környezetet és az "erőforrásainkat" (pénzünket, alkalmazottainkat) is megóvjuk.

Ahogy ígértem most a felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre témakört boncolgatjuk egy kicsit.

Fontos megjegyezni, hogy itt nem a munkavédelmi szempontból értjük a vészhelyzeteket - az egy másik, jogszabályok által élesen behatárolt terület - ez ügyben ne habozz keresni munkavédelemben járatos kollégáinkat.

Kezdetnek szerintem most érdemes kicsit a szabványból idézni:

"...felismeri a környezetre esetleg hatással lévő potenciális vészhelyzeteket és baleseteket, valamint eljárásokat ..."

Mit jelent ez? Azt, hogy eljárást kell minden olyan vészhelyzetre kidolgozni, amely bekövetkezése esetén a környezetet veszélyezteti.

Említsünk néhány példát: a rakodás során valamely hiba miatt olaj, kenőanyag ömlik ki a talajra; hatalmas esőzés szakad ránk, ami "elmossa" a céget és ez által az "ömlő víz" által összegyűjtött eszközök, anyagok a talajba kerülve a környezet károsodását okozhatják.

Szándékosan olyan példákat választottam, amelyek egymástól egy nagyon fontos dologban különöznek.

Az egyik egy emberi mulasztásból eredő káresemény, a másik pedig úgynevezett havária (olyan természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta hirtelen esemény (robbanás, közúti baleset stb.) amely a lakosságot és a környezetet veszélyeztető szükségállapot kialakulását eredményezi).

Mindkettőre fel kell készülni, de a kettő között nagy a különbség, és ezért külön is szokás kezelni a két dolgot.

Az első esetben általában egy felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre című eljárásban, munkautasításban szoktuk dokumentálni. A másik esetben havária tervet szokás kidolgozni azokra az esetekre, amikor "külső behatásra" történik meg a vészhelyzet. Ilyen lehet például egy vihar vagy egy villámcsapás.

Tehát arról van szó, hogy intézkedési terveket kell készíteni arra az esetre, hogy mit teszünk, ha beüt a "mennykő". Kinek mi a feladata, hogy kell azt elvégezni, és milyen erőforrások szükségesek ehhez. Ne felejtsük el azonban, hogy az első esetben arra is ki kell térni, hogy a bekövetkezés lehetőségét hogyan csökkentjük - erre a havária esetében már kevesebb esélyünk van.

Ugye milyen jó ez a környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001)?

Nem elég, hogy mint az előző részben utaltunk erre jelentős erőforrás spórolást (anyagit is) hozat, ráadásul még abban is segít, hogy elkerüljük a környezeti károkat és a bírságot. Az ilyen bírság pedig mindig túl sok, ráadásul a felelős pozícióban lévők a saját vagyonukkal is felelnek.

A felkészülés a vészhelyzetekre láthatóan igen fontos, még akkor is, ha nem egy környezetirányítási rendszer (ISO 14001) keretében szabályozzuk is, bár úgy mindenképpen sokkal egyszerűbb.

Mi az a környezeti tényező? Ha elővesszük a szabványt a következőt látjuk:

"környezeti tényező valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel"

Mit jelent ez valójában? Például ilyen lehet a termelő gépek által kibocsátott zajhatás, amely a dolgozók egészségkárosodását okozhatja, illetve adott esetben a környezetben élőket zavrhatja. Ilyen lehet még pl. az energiafelhasználás, hiszen ezzel használjuk a környezet erőforrásait közvetve vagy közvetlenül.

Nagyon fontos az a szó, hogy kerüHET. Tehát arra is ki kell térni ami esetleg előfordulhat, azaz megtörténhet esetleg, hogy a gép, berendezés meghibásodása miatt, olaj kerül a környezetbe.

Fel kell mérni az inputokat és az outputokat és azt valamilyen módon súlyozni, és ha kockázatosnak minősül, akkor intézkedési tervet kell kidolgozni a megelőzésre, illetve a bekövetkezéskori teendőkre - felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre.

Csak az egyértelműség kedvéért: input: olaj; output: használt olaj és olajos rongy.

A következő alkalommal ennek következő lépését, a felkészülés és reagálás a vészhelyzetekre előírást fogom taglalni, majd pedig egy jogszabály elemzése kerül majd kifejtésre.