környezetirányítás

2008 tapasztalatai azt mutatták, hogy egyre inkább elterjedőben van a MEBIR rendszerek bevezetése és tanúsítása. Míg 2007-ben csak elvétve tanúsítottak ilyen rendszereket, addig 2008-ban ez intenzíven növekedett. Ez részeben a rendszer ISO szabvánnyá tételének köszönhető, másik oldalról megvizsgálva azonban kiderül, hogy a nagyobb vállalatok azért követelik meg ezt a szabványt beszállítóiktól, mert tapasztalták előnyeit.

Sokkal könnyebb a termék minőségét fenntartani jól szabályozott biztonsági előírások esetén, hiszen a balesetek száma igen alacsony, és a munkafolyamatokban a balesetek elkerülésére tett intézkedések időtartama rövidebb, mivel előre meghatározott.

Egy a közelmúltban tartott szakmai konferencia témája is ez volt, hogyan készüljenek fel a vállalatok a közeljövőben várható megrendelői igényre. A konferencia nyitott szakaszában a megjelentek egyetértettek abban, hogy a MEBIR (ISO 28001) rendszerek mellett az környezetirányítási (ISO 14001) rendszerek bevezetése is bővülni fog 2009-ben.

A vállalkozások működése nagyon sok féle módon hat a környezetünkre, amelyben élünk. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy ezekről a hatásokról információnk legyen, hogy szükség esetén időben tájékozódjunk a lehetséges veszélyekről, vagy éppen ellenkezőleg, a várható javuló tendenciákról.

Erre a célra alkották meg az ISO 14000 szabványcsaládot és alkalmazzák szerte a világon. A környezetirányítási rendszerek egyik nagy előnye és vonzóereje, hogy megtakarításokat eredményez viszonylag rövid távon is. Az erőforrások felhasználásának folyamatos és teljeskörű ellenőrzése hamar rámutat azokra a lehetőségekre, amelyekkel csökkenthető a felhasználás, és ezzel csökkenthetőek a költségek is.

Egy ilyen rendszer kialakítása és bevezetése részletes felmérést igényel, és sok tapasztalatot. A különböző környezeti tényezők meghatározása nem mindig egyszerű feladat.

Szükség van még az országban érvényben lévő környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozások alapos ismeretére is, mert ezeket a követelményeket is be kell építeni a rendszerbe.

Szerencsére mi már nagyon sok ilyen rendszer kialakításán túl vagyunk, hosszú ideje követjük a szabvány és a vonatkozó szabályozások fejlődését és rengeteg tapasztalatot halmoztunk fel az évek során. Ha segítségre van szüksége, hozzánk bátran fordulhat, mi biztosan tudunk segíteni.

Kérje árajánlatunkat vagy ingyenes felmérésünket!

A MEBIR-t (Munkahelyi Egézségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer) valóban csak azért találta ki valaki, hogy az ISO 9001 (minőségirányítási rendszer) és az ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) után még egy bőrt lehessen a vállalkozásokról lenyúzni?

Az OHSAS 18001 - Magyarországon MSZ 28001 - tanúsítvány megszerzése tényleg csak a nagy cégek úri hunczutsága?

De vajon a senki által soha el sem olvasott kockázatelemzéssel és a jelképes tűz- és munkavédelmi oktatásokkal megnyugtató biztonságban tudhatjátok Cégetek dolgozóit? Biztosan elégségesek ezek egy komoly baleset (és annak minden következményének) megelőzésére vagy a súlyos bírságok elkerülésére?

Tudtad, hogy egy ilyen bírság után a Cég felkerül egy nyílvános internetes feketelistára? És azt tudtad, hogy ezzel automatikusan kizárja magát a vállalkozás nagyon sok pályázati lehetőségből, amelyeken egyébként akár 10 millió nagyságrendű támogatásokat nyerhetne?!

Szóval van itt ezzel kapcsolatban kínos kérdés bőven, melyre a válaszokat és az azzal kapcsolatos döntéseket előbb-utóbb a ti vállalkozásotoknál is meg kell fogalmazni, ezért nem árt ezen a területen végre tisztán látni.

Ha szeretnéd látni a számotokra legkedvezőbb - meglévő rendszereitekkel integrált - rendszerbe foglalt és költségoptimalizált megoldást, kérj további információt és ajánlatot egy MEBIR rendszer kialakítására!

Most, hogy tisztáztuk, hogy "Mi a túró az a KIR" beszéljünk részletesebben a bevezetésről és annak előnyeiről.

Mint általában minden irányítási rendszer (ISO 14001) bevezetésénel a KIR-nél is az első lépés a jelenlegi helyzet felmérése. Fontos azonban, hogy itt a cégek tevékenységéhez kapcsolódó környezeti tényezőket és hatásokat mérjük fel. Már itt is nagyon érdekes dolgokat "tudhat meg" a vezetés a saját cégéről, hiszen nagyon részletes és elemző listát kapnak arról, hogy az egyes tevékenységeik hogyan hatnak a környezetre és MILYEN MÉRTÉKBEN.

Ez az egyik legfontosabb lépés, hiszen csak jó felmérés alapján lehet megfelelő intézkedéseket hozni, ami a környezet és a pénztárcánk megóvását egyaránt szolgálja. Érdemes megjegyezni, hogy itt egy nagyon részletes felmérést készítünk, az áram felhasználástól kezdve a tonerek felhasználásáig. Fontos, hogy természetesen mindezt számszerűsített módon, mérőszámok alapján tesszük.

Az ISO 14001 rendszer a későbbiekben működése által folyamatos képet ad a mérőszámokon keresztül a vállalat működéséhez felhasznált és az által kibocsátott anyagokól, hatásokról.

Hol is hagytuk abba, ja igen a tonereknél. Tehát azt követően, hogy felmértük a folyamataink környezeti hatásait, jön a nagy lépés. Ki kell dolgozni a hatások mérésének, ellenőrzésének módját. Ez miért jó? Egyszerű. Nyomon tudjuk követni azt, hogy a termelés arányos változásával, milyen mértékben változik az energia felhasználásunk és a környezeti terhelés. Na persze az sem mellékes, hogy ez segít időben észrevenni a "pocsékolást", illetve a környezeti terhelésünk csökkenésének megállását, illetve növekedését.

Nem kell azonban rögtön az esőerdők megóvására gondolni. Sokkal mindennapibb dolgokról - mint például a zajkibocsátás, a kenőanyag-felhasználás, energia felhasználás, vagy akár oxigén felhasználás - is szó lehet. Az ISO 14001 működtetésével egyszerre óvhatjuk a környezetet és pénzügyi helyzetünket, mert a rendszer által folyamatos ellenőrzést gyakorolhatunk cégünk folyamatai felett.

Innen folytatjuk majd tovább az értékelés elvégzésének módjával és vészhelyzetekre való felkészüléssel.

Üdvözlök mindenkit a környezetirányítási rendszerrel (ISO 14001) kapcsolatos cikksorozatunk következő, immár harmadik részénél. Most a környezeti teljesítésről/teljesítményről illetve az ehhez kapcsolódó mutatószámokról ejtenék néhány szót.

Környezeti teljesítmény: egy szervezet irányításának mérhető eredményei, a környezet tekintetében.

Ez - bár a viszonylag közérthető megfogalmazás kategóriába sorolom - érdekes módon a legkevésbé szabályozott egy cég életében, pedig ez(ek) akár jelentős anyagi ráfordítás nélkül is jellemzi(k) a környezeti tényezőink alakulását és hosszabb távon "pénz spórolást" és/vagy jelentős környezeti javulást hozhat.

Induljunk ki egy egyszerű példából: egy gép működése zajjal jár. Ennek a mérése munkavédelmi szempontból fontos, de környezeti teljesítmény mutatószámként is jelentős. Megmérjük és nagynak ítéljük, amit próbálunk csökkenteni zajvédő falak építésével és folyamatos karbantartással. Egy év múlva újra megmérjük és az átlagos zajszint 20%-al csökkent. Ez a 20% a környezeti teljesítmény mutatószáma. Azaz egy év alatt 20%-al csökkentettük a zajterhelését a környezetnek.

Nem kell messzire menni, bárki meg tudja tenni a magáét a környezet védelmében. Tegyük fel, egy iroda éves toner-felhasználása 24 darab, a papír felhasználás pedig pl. 5000 A4 lap. Ez a kiinduló érték. Mivel óvni akarjuk a környezetünket (és nem mellesleg a pénztárcánkat) bevezetjük, hogy abban az esetben ha a dokumentum jellege ezt megengedi, akkor a tinta takarékos nyomtatást használjuk, illetve intézkedéseket teszünk, hogy lehetőségek szerint mindkét oldalát használjuk a papírnak.

A következő évre láss csodát a toner felhasználás 20-ra a papír felhasználás pedig 3500-ra csökkent. Ezek az értékek szintén a teljesítmény mutatószámai.

Ime: megint arra jutottunk, hogy egy KIR (ISO 14001) rendszer bevezetésével a környezetet és az "erőforrásainkat" (pénzünket, alkalmazottainkat) is megóvjuk.