kockázat elemzés

A MEBIR-t (Munkahelyi Egézségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer) valóban csak azért találta ki valaki, hogy az ISO 9001 (minőségirányítási rendszer) és az ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) után még egy bőrt lehessen a vállalkozásokról lenyúzni?

Az OHSAS 18001 - Magyarországon MSZ 28001 - tanúsítvány megszerzése tényleg csak a nagy cégek úri hunczutsága?

De vajon a senki által soha el sem olvasott kockázatelemzéssel és a jelképes tűz- és munkavédelmi oktatásokkal megnyugtató biztonságban tudhatjátok Cégetek dolgozóit? Biztosan elégségesek ezek egy komoly baleset (és annak minden következményének) megelőzésére vagy a súlyos bírságok elkerülésére?

Tudtad, hogy egy ilyen bírság után a Cég felkerül egy nyílvános internetes feketelistára? És azt tudtad, hogy ezzel automatikusan kizárja magát a vállalkozás nagyon sok pályázati lehetőségből, amelyeken egyébként akár 10 millió nagyságrendű támogatásokat nyerhetne?!

Szóval van itt ezzel kapcsolatban kínos kérdés bőven, melyre a válaszokat és az azzal kapcsolatos döntéseket előbb-utóbb a ti vállalkozásotoknál is meg kell fogalmazni, ezért nem árt ezen a területen végre tisztán látni.

Ha szeretnéd látni a számotokra legkedvezőbb - meglévő rendszereitekkel integrált - rendszerbe foglalt és költségoptimalizált megoldást, kérj további információt és ajánlatot egy MEBIR rendszer kialakítására!

Ezt gyorsan elárulom: a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (ISO 14001) rövidítése. És gyorsan hozzáteszem, hogy ez egy vállalatirányítási rendszer. Tehát tisztáztuk, hogy nem egy tejtermékről van szó.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1996-ban adta ki az ISO 14000 környezetvédelmi irányítási szabványcsaládot. Ennek egyik tagja az ISO 14001:1996. A szabvány olyan követelményrendszert ír le, amelyet ha teljesítenek a vállalatok, akkor jól kézben tudják tartani a tevékenységük környezetre gyakorolt hatásait, és így el tudják érni a jogszabályokban meghatározott követelményeket. És ezt illő és üdvös elérniük, különben a tanúsítványuk érvényét veszíti, de ha jogszabályt szegnek vele, akkor büntetést is kiszabhat rájuk az ország illetékes hatósága.

A szabvány alapján kialakult egy nemzetközileg elfogadott vállalatirányítási rendszer, melynek középpontjában a környezetvédelem áll, és a termelést vagy a szolgáltatást a környezettel összhangban valósítja meg. Tehát a KIR (ISO 14001) egy olyan irányítási rendszert jelent, melyet a gyártó vagy szolgáltató vállalatok azért vezetnek be, hogy az általuk végzett gyártási vagy szolgáltatási folyamatok ne okozzanak a megengedettnél nagyobb környezeti szennyezést (és a lehetőségekhez mérten minél kevesebbet), és a lehető leggazdaságosabban bánjon a felhasznált anyagokkal és energiaforrásokkal.

A szabvány 2004-ben megújult. Az új verzió, az ISO 14001:2004 szabvány. 2006. május 14-től már csak az e szerinti tanúsítványok érvényesek. Az új verzió érthetőbb és könnyebben használható, kompatibilisebb az ISO 9001:2000 szabvánnyal, ezáltal jobban integrálható a bevezetés során a két rendszer. A KIR működtetése eredményeképpen a gyártott termék és annak csomagolása sem a termék felhasználásakor, sem annak megsemmisítésekor nem szennyezi a megengedettnél nagyobb mértékben a környezetet.

Ha egy cég (pl. a tiétek) ISO 14001 szerinti irányítási rendszert vezet be, és jó felkészítő segítségével  jó rendszert épít ki, akkor előbb-utóbb érezhetően csökkeni fog az anyag- és energiafelhasználás, csökkeni fog a szennyezőanyag-kibocsátás, és csökkeni fog a keletkezett hulladék mennyisége és javulni fog annak felhasználása.

Szerintem ezek jó kilátások Vállalkozásotok számára. Ha szerinted is, és szeretnél többet megtudni arról, hogy vállalkozásotok milyen problémáit fogja megoldani a KIR (ISO 14001) és milyen feltételekkel tudjátok bevezetni és tanúsíttatni, szívesen elmondjuk nektek. Kérj ajánlatot!

Minek nekünk az ISO 22000, ha már egyszer be kellet vezetnünk az ISO 9001-et? Miért kérik tőlünk az ISO 22000-et, ha kötelező volt a HACCP? És miért jó nekünk az ISO 22000, ha mellette úgy is kérik tőlünk az IFS-t és a BRC-t?

Mikor ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fogalmaz meg például egy nagy borászati cég minőségbiztosítási vezetője - rá kell hogy döbbenjek - nem is olyan egyszerű ezekre a megnyugtató válasz.

Azért próbáljuk meg!

Az ISO 22000:2005 élelmiszerbiztonsági rendszer kétségtelenül továbblépés a HACCP-hez képest, hiszen ez már egy nemzetközi szabvány szerint tanúsítható rendszer.

A rendszer, a HACCP-hez képest kiegészül az idegen anyagok felismerésére és eltávolítására, valamint a rendszeres laboratóriumi termékvizsgálatokra vonatkozó eljárásokkal is.

Előnye az ISO 22000 szabványnak az is a HACCP-hez képest, hogy annak szemléletmódja és felépítése hasonló az ISO 9001 és az ISO 14001 szabványokéhoz, ezért az ISO 22000 rendszer jól integrálható azokkal, ha azok az adott cégnél már bevezetésre kerültek, vagy részben kiválthatja azokat, ha még nem kerültek bevezetésre, hiszen az ISO 22000 rendszer ötvözi az élelmiszerbiztonság és minőségirányítás követelményeit.

Az ISO 22000 legjelentősebb újdonsága, hogy az élelmiszeripari lánc minden egyes szereplőjétől megköveteli az interaktív kommunikációt a partnereivel, így a legjelentősebb kockázati tényezők a lánc minden szakaszában kontrollálhatóvá válnak...

Ha például egy élelmiszeripari vállalatnál észlelik, hogy egy szállítmánnyal gond van, akkor gyorsan megtudhatják azt, hogy mely cég, melyik termőföldjén termelte. Ellenőrizni tudják a vetőmag eredetét, vagy a növényápolást, de a szállítás vagy a csomagolás körülményeit is.

Az ISO 22000-rel kapcsolatban az a legnagyobb gond, hogy nem vált egy mindenki által egységesen elfogadott szabvánnyá, pedig a megalkotáskor ez is szempont volt...

A probléma abból adódik, hogy a nagy nemzetközi kereskedelmi láncok saját márkás termékeket kezdtek forgalmazni, és ezek gyártóitól megkövetelik az általuk preferált szabványok (SPAR, METRO ? IFS; TESCO ? BRC) tanúsítványát, és egyelőre az ISO 22000 szabvánnyal való átfedések és hasonlóságok ellenére ragaszkodnak is azokhoz. (hasonló a helyzet az autóipari szabványokéhoz, csak pár év lemaradással)

Csak - sokakkal együtt - bízni tudunk abban, hogy az élelmiszer-ágazatban is rövid időn belül lezajlik az a folyamat, mely például az autóiparban már végbe ment ( az ISO/TS 16949-et minden autógyár elfogadja) és lesz egy minden piaci szereplő által elfogadott szabvány, és az talán mégiscsak ISO 22000 lesz majd.

Ha ISO 22000 bevezetése már felmerült, de a Ti Cégeteknél is sok még a kérdés ezzel kapcsolatban, és szeretnétek látni, hogy a bevezetés milyen előnyökkel járna kérj további információt és ajánlatot!

Nem-nem, a HACCP-t nem a CCCP-ben fejlesztették ki, még a hidegháború idején - hogy a kötelező szójópofikat se hagyjam ki. Ha már a származásnál tartunk: tudtad, hogy a HACCP-t a hatvanas években egy amerikai vállalat a NASA-val közösen fejlesztette ki a hadsereg egyik laboratóriumában?

A cél az volt, hogy az űrhajósoknak teljesen szennyezés mentes, és biztonságos élelmiszereket biztosítsanak az űrutazáshoz. Tény, hogy egy gyomorrontás egy kicsit problémásabb odafenn.

A hagyományos végtermék-ellenőrzési módszerekhez képest, teljesen új szemléletű élelmiszer-biztonsági módszer elveit 1971-ben hozták nyilvánosságra. Az általános élelmiszer-ipari alkalmazás a 80-as években kezdett terjedni, a 90-es években már nagy nemzetközi szervezetek is ajánlják a széleskörű alkalmazást.

A HACCP irányelveit a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottság (na ezt jegyezze meg valaki) adta ki, és máig ez tekinthető a HACCP módszertan alapdokumentációjának.
Az élelmiszerek biztonságának megteremtésére irányuló módszerek közül, ez vált a legelfogadottabbá.

A kedves név mögött a módszer eredeti angol nevének rövidítése áll: Hazard Analysis Critical Control Point. (Veszélyelemzés, kritikus ellenőrzési pontok).

A lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, és ezek megfelelő értékelése, már nem csak az egy-két űrhajósnak, hanem a globalizálódó élelmiszer kereskedelemnek hála, nekünk fogyasztóknak is fontossá vált. Ezért egyre több Európai Uniós törvény is kötelezővé tette.

Hogy alakult Magyarországon a bevezetés?

Az élelmiszert előállító nagyvállalatoknál különösebb nehézség nélkül lezajlott. Ezzel szemben az élelmiszer lánc másik végén (pl. kisebb vendéglátókban) heves ellenállásba ütközött, és sokáig nem került sor a bevezetésre.

Aztán 2004-ben beléptünk az EU-ba és nem volt mese, mindenkinek be kellet vezetnie, és erről igazolást kellet szerezni.

No ez aztán érdekesen alakult. Gyakorlatilag tömegesen kész rendszereket vettek meg - mindenféle veszélyelemzés, vagy egyedi techonlógiák, adottságok figyelembe vétele nélkül - postai utánvéttel, természetesen jutányos áron. Jól működött a vírus marketing is, kézről-kézre adták a tuti és olcsó megoldást. Ami persze az igazi problémákat nem oldotta meg, viszont megvolt az igazolás.

A probléma abból adódott, hogy a törvény a rendszer tanúsítását nem írta elő, csak az igazolás megszerzését. Így a rendszer megfelelőssége az ÁNTSZ munkatársainak szubjektív megítélésén (ha úgy tetszik jó szándékán) állt vagy bukott. Az pedig, hogy a valódi veszélyekre felkészült e a vállalkozás, valójában a szerencsén múlik ilyen esetekben.

Szóval a történet ez idáig  egy kicsit magyaros, de nálatok még lehet sikertörténet.

Ha a ti vállalkozásotoknál most aktuális a HACCP kialakítása, és szeretnéd ha komolyan elvégezné egy szakértő az elemzéseket, és ez alapján a rendszer bevezetését kérj ajánlatot tőlünk!